Demencia

Mi is a demencia?

„Percek suhannak , az idő megállt.
Vénülő fejemen libben egy – egy ősz hajszál .
Régmúlt idők emléke mereng ,
Hogy volt ? Hol volt ? – talán már nem is emlékszem.„
         (Horváthné Zsani Magdolna - Elmélkedések)

 

Demencia
Mi is az a demencia?

A demencia tartós, egyre fokozódó mentális leépülést jelent. Értelmi hanyatlás, elbutulás. Maga a kifejezés egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agy működésének zavara – beszédzavar, érzékszervek működésének zavara, összerendezett mozgások zavara – döntéshozatal romlása, feledékenység és személyiségváltozás. Gyakran társul ezekhez szorongás, depresszió, téveszmék. A magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.  A demencia a már meglévő képességek elveszítését jelenti. Leggyakoribb formái: az agy érbetegségei miatt kialakuló demencia és az Alzheimer – kór. Éreredetű demencia. Egyik leggyakoribb oka a demenciának. Az agyi vérkeringés zavara miatt lép fel. Az agy vérellátása csökken, az idegsejtek nem jutnak elég oxigénhez, ezért nem képesek ellátni feladatukat. Tünetei közé tartozik a lassúság, az érzelmek hullámzása, vagy a teljes közönyösség. A betegség általában a 60. életév felett kezdődik.

Melyek a demencia főbb jellemzői, tünetei ? A kezdeti szakaszban a beteg  ránézésre egészségesnek tűnik . Ekkor elsősorban a rövidtávú emlékezet válik érintetté.  A demenciában szenvedő beteg tagadja az emlékezetkiesését. Jellemző a fáradtság, szédülés vagy alkalmi fejfájás.   A demencia súlyosbodásával újabb zavarok jelentkeznek, mint szómegtalálási nehézség , számolási zavar, a térérzékelés zavara . Emiatt gyakran eltévednek. A beteg félénk és gyanakvó. Panaszkodik, hogy az általa rossz helyre eltett tárgyakat valaki ellopta. Végül már a saját legközelebbi hozzátartozóikat sem ismerik fel. A betegek mozgása is megváltozik. Egyre merevebbek lesznek, járásuk kisléptűvé, csoszogóvá válik. Menet közben szétterpesztik lábukat, könnyen elesnek. Nem tudják visszatartani vizeletüket  és ágyhoz kötötté válnak.      

A demencia megrövidíti az élettartamot, azonban a halált nem maga a demencia, hanem más betegségek okozzák  (pl: tüdőgyulladás és más fertőzések).  Hogy éli meg a beteg? Könnyebbé válik a kommunikáció a demens beteggel, ha megpróbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetébe. A demens betegek számára a világ furcsa, és érthetetlen, mivel elveszítették a tájékozódóképességüket. Nem tudják a személyeket, tárgyakat, helyzeteket egy nagyobb rendszerbe betagozni. Emlékezetükre támaszkodva próbálják megérteni és kezelni a helyzeteket. Azonban hiányzik a tudás és a nagyobb összefüggések biztos megértése. Gyakran eltűnik a különbség a jelen és a múlt, a valóság és az álom között. Gyakoriak a hallucinációk. A későbbi szakaszban elvész  az érzelmi kapcsolatteremtés képessége, ami megterhelő a hozzátartozók számára. A demens betegek hamar idegessé vállnak, ha olyan dolgokra emlékeztetik őket, amiket elfelejtettek megcsinálni. Ez azért kellemetlen nekik, mert emlékezteti őket a feledékenységükre, hogy figyelmetlenségük miatt hibát követtek el. A demencia előrehaladásával egyre szegényedik, sekélyesebbé válik az érzelemvilág. A növekvő érdektelenség mellett a beteg egyre kevésbé képes örülni, vagy szomorkodni, érzéseit kifejezni.

Mi a jelentősége a betegség időben történő felismerésének? Az a legfontosabb, hogy minél több demens beteget időben diagnosztizáljanak , hogy minél többen gondozásba kerülhessenek. Ezért a leglényegesebb, hogy a tünetek felismerése mellett nagy hangsúlyt fektessünk az előrejelzésekre is. Ebben fontos szerepet játszanak a hozzátartozók és a közeli barátok. Ők olykor hamarabb  észreveszik a betegség  korai jeleit , mint maga a beteg. A demenciák súlyosbodása az időben megkezdett kezeléssel és szakszerű foglalkoztatással lassítható, ezáltal a betegek életminősége jelentősen javítható.

Hogyan bánjunk demenciával küzdő beteggel? A bánásmód legfőbb eleme a türelem. A türelmetlenség azt jelzi a betegnek, hogy már megint elrontott valamit, ez nagyon rosszul esik neki érzelmileg. Az emlékezőképesség romlásával a tanulási képesség is romlik. Amit mondanak neki, annak nagy részét néhány perc múlva elfelejti . A beteggel egyszerű nyelven kell beszélni. Minden mondat rövid legyen, és csak egy információt tartalmazzon. Például: „Ülj le, és igyál egy pohár vizet.„ helyett először csak annyit mondjunk, hogy  „ Ülj le . „ ,majd ha leült, utána a következő utasítást. 

A gondozók helyzete

A demens betegek 90 % - át családtagjaik gondozzák. A gondozók feláldozzák életüket a beteg ápolásáért, ennek mértékét gyakran alulbecsülik. Elhanyagolják régi társas kapcsolataikat. Gyakran önmagukat hibáztatják a dühkitörésekért, amelyeknek oka az elkeseredés,  a düh és a kiszolgáltatottság érzése a betegséggel szemben. Ők maguk is félnek attól, hogy egyszer majd ők is a demenciában fognak megbetegedni. Fontos, hogy tudják, nagy érték, amit tesznek. Mindig fordítsanak saját magukra is időt. Az ápoló családtagnak és a betegnek együtt kell segítséget kérnie pszichiáterénél, a hasonló problémákkal küzdők csoportjainál, egy demencia – tanácsadóban, vagy jobban elosztani a feladatokat a családban 

Alzheimer – kór

Az Alzheimer – kór a másik leggyakoribb oka a demenciának. Az idegsejtek károsodásával járó betegség.                                                     Minden Alzheimer – kóros demens, de nem minden demens Alzheimer – kóros. A betegség alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy megfelelő ápolásban részesítsék beteg családtagjukat . 

Tünetek, amikre érdemes odafigyelni

  • Feledékenység: a betegnek nem jutnak eszébe személyek, dolgok, tárgyak nevei.
  • Fogalmazási nehézség, szórakozottság.
  • Nem a helyzethez illő érzelem és csökkent koncentrációképesség mutatkozik.
  • Nem találja a megfelelő szavakat , gyakran helyettesít mondanivalójába töltelékszavakat,  mint például a „ dolog „ kifejezés
  • Tájékozódási zavarok: nem ismeri ki magát a megszokott környezetében, gyakran eltéved, bolyong. 
  • Hangulatingadozás: haragot érez ok nélkül, vagy depresszív hangulat jellemzi. 
  • Szokatlan viselkedés: a fésűt késnek használja, pizsamában megy ki az utcára, az órát a hűtőszekrénybe teszi.
  • Nem ismeri fel a családhoz tartozó személyeket. 
  • Tapintással nem képes felismerni tárgyakat.

Együttérzés és elfogadás

Az Alzheimer – kórban szenvedő betegek gondozása a hozzátartozóktól sok együttérzést , empátiát és időt követel . Elsősorban a betegek személyiségének megváltozása és a valóságtól való eltávolodásuk az, amit a hozzátartozók nehezen tudnak kezelni és elfogadni . Segít, ha a beteget feltétel nélkül fogadják el és az agressziót nem úgy értelmezik, hogy ellenük irányul, ez ugyanis a bizonytalanság és a betegség megváltoztathatatlanságának érzése váltja ki a betegekből.                                                                                                                                 Segítse hozzá a beteget, hogy eddigi szokásait, kedvelt tevékenységeit megszokott napirendjét megtarthassa. Fontos az állandóság, a változások gyakran stresszel járnak. Ezzel szemben a beteg személyes életének megőrzése sikerélményt és önbecsülést ad számára .

Tanácsok Alzheimer – kórban szenvedők hozzátartozóinak

  • Fogalmazzon mindig egyértelműen és világosan , ha kell ismételje meg amit mondott
  • Kerülje a vitákat
  • Gyakran dicsérjen
  • Ha a beteg agresszíven viselkedik, terelje el a figyelmét
  • Legyen türelmes
  • Emlékeztesse a beteget élete szép emlékeire 
  • Nézegessenek fényképeket, meséljen történeteket
  • Használja a testbeszédet,  ezt gyakran könnyebben megérti
  • Mutassa ki érzelmi támogatását
  • Ossza meg vele az egyszerűbb feladatokat
  • Biztosítson nyugodt környezetet
  • Törekedjen az állandóságra
  • Tartsa a kapcsolatot barátokkal, betegek hozzátartozóival, tudjon meg minél többet az Alzheimer – kórról és velejáróiról
  • Figyeljen oda önmagára, és ha szükséges, kérjen segítséget !

Az értelmi működés romlását jelzi a jelen és a múlt összekeverése, eltévedés a már ismert helyen. Önállótlanokká válhatnak, de nem lesznek gyermekek, és minden életkorban mindenkit megillet az emberi méltóság tiszteletben tartása.

Készítette:  Vassné Erős Anita – Gondozóház és Idősek Otthona II. részleg szakápolója